Hallott már a Csunya ügyről, de nem tudja mi az? Nem érti, hogy ki, mit tölt, miért és hova? Az Eleven Egyesület segítségével, most kísérletet teszünk arra, hogy közérthetően elmagyarázzuk, hogy miről is szól ez az egész.

Földdel lehet

A Csunya erdő Pécel északi részén, a Csunya tó fölött helyezkedik el. A terület hol magánkézben volt, hol pedig közterületként és közlegelőként funkcionált. 1934-ben került állami tulajdonba, ezt követően legeltetés folyt a környéken. Lázár Ervin az 1970-es években a Csunya erdőről mintázta egyébként a híres Négyszögletű Kerek Erdőt. A közel 50 hektáros területet jelenleg a 17 tulajdonosból álló Csunya Erdőbirtokossági Társulat kezeli.

Az 1996 végén alakult Társulat 2007-ben kezdte felmérni a feltöltés lehetőségét. Az akkori indoklás úgy szólt, hogy a fákat nehéz kitermelni a mély árkok között, a könnyebb hozzáférhetőség érdekében van szükség a terepmunkára. A társulat fel is vette a kapcsolatot a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósággal (továbbiakban Erdészet). Az egyeztetések 7-8 hektáros terület feltöltéséről indultak, végül a 2008. február 11-én kiadott engedély már 22,5 hektáros terület földdel való feltöltéséről szólt. Ez a tájrendezési és hasznosítási terv szerint mintegy 1,5 millió m3 beszállítandó anyagot jelent. Az Erdészet engedélye után a Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KÖTEVIFE) is engedélyt adott a földdel való töltésre 2008. december 12-én.

Nem-e lehetne-e mégis sitt?

A történet innentől lesz igazán izgalmas. A Társulat 2009. elején a tájrendezési és hasznosítási terv kiegészítését nyújtja be az Erdészethez, amelyben jó teherbírási képességére hivatkozva a munkaterületen belüli utak kialakítására a kőzúzalék, beton-, tégla darálék alkalmazását engedélyezését kéri. Az Erdészet ezt a kérelmet nem elutasítja, hanem korlátozott jogkörére hivatkozva tájékoztatja a Társulatot, hogy a kérdés Pécel Város Önkormányzatának hatáskörébe tartozik.

A KÖTEVIFE ugyanakkor 2009. június 30-án mégis módosítja a szakhatósági állásfoglalását: a tereprendezést kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyaggal kell végezni.

A Társulat 2009. év végén újabb tervdokumentációval áll elő, amelyben a feltöltéshez használt földet már teljes egészében beton, tégla, cserép és kerámiák, bitumen keverékek, kevert építkezési és bontási hulladék váltja fel. Az Erdészet álláspontja még mindig az, hogy a területet csak földdel lehet tölteni, a kérelemhez "szakhatóságként nem járul hozzá".

Ott tartunk tehát, hogy van egy egyértelmű Erdészeti állásfoglalás, hogy sittel nem lehet feltölteni a területet, és van egy KÖTEVIFE hozzájárulás "hulladéknak nem minősülő inert anyag" elhelyezéséhez.

És a történet innen a töltő anyag elnevezése és valós tartalma közti különbségről szól. A magyar jog nem ismeri a KÖTEVIFE állásfoglalásában szereplő „hulladéknak nem minősülő inert anyag” fogalmát, ellenben létezik az inert hulladék fogalma ami a közönséges sittet takarja. A két fogalom között pont az a lényegi különbség, hogy az egyik hulladéknak minősül a másik pedig nem.

Az önkormányzat helye a történetben

Érdemes egy pillantást vetni a történet egy másik szálára, az engedélyezési eljárásban ugyanis a Pécel Önkormányzatnak is van szerepe. A tereprendezéshez a Péceli Önkormányzatnak is hozzá kellett járulnia. A telepengedélyt még 2008. novemberében kapta meg a Társulat. A terepfeltöltésről szóló engedélyt 2009. májusában adta meg a jegyző azzal a feltétellel, hogy a feltöltést kizárólag földdel lehet végezni, amit éppen két hónappal később módosított. A módosításban a feltöltéshez használt anyag már a korábban említett, de jogi értelemben nem létező kategória, a hulladéknak nem minősülő inert anyag.

A jogászkodás

Az Erdészet 2010. májusában hatósági ellenőrzés keretében megállapította, hogy a Csunya erdő területén jelentős mennyiségű inert anyagot (sittet) helyeztek el, amely ellentétes az erdészeti hatóság határozatával. A felvett jegyzőkönyv alapján az Erdészet a Csunya Erdőbirtokossági Társulatot helyreállításra kötelezte. A helyszíni szemle megállapításai szerint összesen 340 négyzetméteres területet töltöttek már fel (ez tehát májusban volt, azóta a feltöltés folytatódott).

A feltöltést végző cég hulladékkezelési engedély iránti kérelmét időközben elutasította a KÖTEVIFE. A feltöltést végző cég az ügyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelüség elé vitte, akik 2010. november elején újra dobhat kártyát adtak a cégnek, azaz az engedélyezési eljárás újboli lefolytatását rendelték el.

Közben az Eleven Egyesület is mozgolódni kezdett. 2010. októberében a Csunya erdő árkainak feltöltésével kapcsolatban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Gödöllő Városi Ügyészségnél, majd a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnál felülvizsgálati kérelemmel élt, tekintettel arra, hogy Pécel Város Önkormányzatának jegyzője által kiadott építési engedélyt ellentétes tartalmú az Erdészet által kiadott szakhatósági állásfoglalással. Ez a két eljárás jelenleg még folyamatban van. Információnk szerint a város új vezetése is további eljárásokat indít az ügyben.

Miközben a hatóságok engedélyeznek, állásfoglalnak, határozatot hoznak a Csunya árkot szépen lassan sittel töltik.

De miért?

Kevés támpont van arról, hogy pontosan mi történne a feltöltött területen és miért van szükség a "tájképrendezésre". Az ESE Híradóban a tulajdonosok által hivatkozott vélemények szerint a fák kitermeléséhez elengedhetetlen a könnyebb megközelíthetőség, ezért kell feltölteni. Benkovics Gyula korábbi polgármester a pecelinfo-nak 2009. novemberében azt mondta, hogy egy korábban kelt, önkormányzat és a társulás közötti megállapodás szerint a társaság 2 hektárt átad az önkormányzatnak szabadidő eltöltésére alkalmas terület kialakítására és ezért kell a területet feltölteni - de ez még mindig töredéke a teljes erdőnek. A polgármester azt is mondta, hogy „tisztában vagyunk vele, hogy engedély nélküli betöltések előfordulnak, az önkormányzat azonban igyekszik elejét venni ennek a folyamatnak.” Egyes vélemények szerint új építési terület kialakítása zajlik a területen.

Tény tehát, hogy inert anyaggal töltik fel a területet és hogy az erre a tevékenységre irányuló engedélyek – legalábbis – ellentmondásosak. Több jogi eljárás is folyamatban van, ezek lezárására még legalább egy évet kell várni. Csak megjegyezzük, hogy érdekes fordulatot vehet az ügy, amennyiben kiderül, hogy a területen források is vannak - mármint a jogi szótár szerint is értelmezhető forrás. Ebben az esetben ugyanis a feltöltés eleve nem lehetséges (hiszen a források ex lege - törvény által védettek).

Jellemző az Elevenesek tapasztalata, akik megkérdezték a sitt kupacot őrző őrt, hogy akkor ide lehet hozatni sittet, mire a jól láthatóan építési törmelékekből álló kupac tetején álló ember azt válaszolta, hogy „ez nem sitt”.