Javában zajlik a területi közigazgatás átalakítása. 2011-ben létrejöttek a Kormányhivatalok, 2013-ban pedig megkezdik működésüket a Járási Hivatalok. A kormány célja a közigazgatás hatékonyságának növelése, az átalakítás részletei azonban még pár hónappal az átállás előtt is kérdésesek. Sokakban megfogalmazódik a kérdés, most akkor hova kell majd menni ügyeket intézni.

Előzmények

A kormány 2011. nyarán mutatta be a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot, melynek célja „az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának emelése: a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése.” A dokumentum nem kevesebbet vállal, minthogy megújítja a teljes magyar közigazgatást. Ennek egyik szelete – csak hogy párat emeljünk ki az átfogó intézkedés-csomagból - a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése vagy a közszféra általános tudásszintjének emelése. A lakosságot ugyanakkor kétségtelenül a területi államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása érinti a legjelentősebben.

Egyablakos ügyintézés

A területi államigazgatás átalakításának első lépése a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok felállítása volt 2011-ben. A korábbi Közigazgatási Hivatalok és tizenhét ún. szakigazgatási szerv (pl. Földhivatal, Közlekedési Felügyelőség stb.) integrációjából létrejött intézmények a közigazgatás középső szintjét alkotják (a felső szint a kormány). A kormányhivatalok egyrészt területi szinten képviselik a kormány döntéseit, másrészt biztosítják a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

A kormányhivatalok mellett létrejöttek az első kormányablakok, amiből jelenleg 29 darab van. A kormányablakok bevezetésének célja az ún. egyablakos ügyintézés elterjesztése, azaz annak az elvnek a megvalósítása, hogy az emberek helyett a papírok vándoroljanak a hivatalok között. Elég egy helyre bemenni, az ügyet már a „rendszeren belül” elintézik. A kormányablakokban elintézhető ügyek listája már most is terjedelmes (lásd keretes), ezeket az ablakokat – Pécel közelében - Budapesten kívül jelenleg Cegléden, Érden és Vácon lehet elérni.

Az önkormányzatról "lehámozzák" az államigazgatási feladatokat

A területi közigazgatás átszervezése nem áll meg a megyék szintjén. 2013. január 1-től felállnak a Járási Hivatalok. A már hivatalosan és nyilvánosan is megjelent információk szerint Pécel a Gödöllői Járási Hivatalhoz fog tartozni.

Az államigazgatási ügyek jelentős része átkerül a Járási Hivatalokhoz, ezzel együtt az ügyintéző személyzet, az ingó és ingatlan vagyon is a járások irányítása alá kerül. A Járási Hivatal tehát a Megyei Kormányhivatal alá tagozódik be. Az átalakítás mögött az az elv húzódik meg, hogy az egyébként is forráshiányos önkormányzatok feladatai csökkenjenek. Ez az elv azonban nem biztos, hogy kristálytisztán érvényesül, hiszen például az ügyintézéshez szükséges helyeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítania, az önkormányzatok költségvetési támogatása pedig jelentősen csökken jövőre. Az átalakítást úgy kell elképzelni, hogy a Polgármesteri Hivatalokról „lehámozzák” az államigazgatási feladatokat (vagy legalábbis nagyon-nagy részét), hogy azzal az önkormányzatnak ne „kelljen foglalkozni”. Ezzel együtt értelemszerűen a korábban ilyen címen az önkormányzatnak adott forrásokat is csökkentik.

Az eddig megjelent jogszabályok és kormányzati kommentárok alapján látható, hogy azok az ügyek, amelyekben az eljárásrend vagy jogszabály alapján, „gépiesen” lehet dönteni, a járásokhoz kerülnek, míg a helyi mérlegelést igénylő ügyek a helyi önkormányzatoknál maradnak. Természetesen kevés ilyen feladat lesz.

Most akkor hova kell menni?

Sok kérdés lóg még a levegőben. A legfontosabb, hogy hol is lesznek kormányablakok. Az, hogy az ügyek a járásokhoz kerülnek, még nem jelenti azt, hogy Pécelről történetesen Gödöllőre kell eljárni ügyeket intézni. Ez önmagában „csak” azt jelenti, hogy pl. az okmányirodai dolgozóknak más lesz a munkáltatója, hogy az okmányirodai munkákhoz biztosított számítógépek és székek fölött a Járási Hivatalok rendelkeznek és hogy a munkát Gödöllőn szervezik.

A sok bizonytalan tényező között a legbiztosabban talán azt lehet állítani, hogy Pécelen lesz kormányablak. A tervek szerint országosan 300 kormányablakot alakítanak ki 2013 végéig. A kormány által megfogalmazott alapelv, hogy a „kistelepülések nem kerülhetnek hátrányba” és hogy „az emberektől nem kerülhet messzebb az ügyintézés”. Információnk szerint ahol eddig is volt okmányirodai ügyintézés, ott lesznek kormányablakok. De ez még nem dőlt el. A kormányablakok a jelenlegi ütemezés szerint 2013. október 1-én kezdik meg működésüket.

Ingyenesen használt önkormányzati helyiségek

Az önkormányzat számára fontos kérdés, hogy ki fedezi az ügyintézéshez átadott ingatlanok, helyiségek költségeit. A jogszabály szerint ezeket a helyeket ingyenesen kell átadni. A péceli önkormányzatnál már nyáron jártak az illetékesek, akik felmérték az ügyintézéshez szükséges helyeket és további helyiségekre fogalmaztak meg igényeket. A kérdés, hogy meddig mehet el, mekkora területet engedhet át ingyenesen az önkormányzat annak érdekében, hogy az ügyintézés legalább helyben maradjon. Ez az alku sem zárult még le.

Az biztos, hogy a Magyar Állam és a települési önkormányzatok közötti, az önkormányzatok tulajdonában lévő vagyontárgyak ingyenes használati szerződését legkésőbb október 31-ig kell megkötni. Ha nem sikerül aláírni az ingyenes (!) használatról szóló megállapodást, akkor november 15-ig a kormányhivatal határozattal hozza létre a megállapodást. Az önkormányzatok mozgástere tehát szűkös.

Emberi tényezők

A megjelent jogszabályok alapján a Járási Hivatalok átveszik az ügyintéző alkalmazottakat. A későbbiekben kormánytisztviselővé váló dolgozóknak ugyanakkor szeptember 15-ig jelentkezniük kellett egy ügyintézői képzésre és egy kompetencia tesztet is ki kell tölteniük. Ha valaki nem felel meg, csak a státuszát viszik. A járáshoz tartozó településekről több száz  köztisztviselő (később kormánytisztviselő) kerül előreláthatóan a gödöllői Járási Hivatal alkalmazásába, míg munkájukat helyben fogják végezni.

Egy külön történet: építési hatóság

A történetet külön színesíti, hogy az építési hatósági feladatok is elkerülnek a helyi önkormányzatoktól. Az építési hatóság azonban nem csak „egyszerűen” a járásokhoz kerül, hanem a jelenlegi tervezet szerint a járási központ jegyzőjének hatáskörébe fog tartozni (történetesen a gödöllői jegyzőhöz). Ez már komoly változást eredményezne a péceli mindennapokban, hiszen az építési, átalakítási ügyeket Gödöllőn kellene intézni. Ez a változtatás azonban ha lehet még az eddigieknél is homályosabb, itt még csak tervezet tervezetéről beszélhetünk.

A jogszabályok értelmezésében Dr. Deák Erzsébet, Pécel város jegyzője és Dr. Halász Krisztián, Pécel város aljegyzője volt segítségünkre. Köszönjük.

{jcomments on}