Megjelent egy egyedülállóan érdekes verseskötet: Fáy Ferenc Összegyűjtött versei. A mű Pécel Város támogatásával a Széphalom Könyvműhelynél jelent, sajtó alá rendezte és szerkesztette Heltai Miklós.

Fáy Ferencet (Pécel, 1921-Toronto, 1981) úgy szokták emlegetni, mint az emigráns magyar líra kiemelkedő alakját. Ez a minősítés azonban elfedi előlünk azt a tényt, hogy az egyetemes magyar költészet legkiválóbbjai közé sorolható alkotóról van szó, aki száműzetésbe kényszerülve maradt kívül a magyar irodalmi tudat fősodrán, s akinek jelentőségét legjobban Határ Győző világítja meg a torontói kiadás előszavában:

„Ha belekapok, magához bilincsel. Szemeim futnak a sorokon s minden egyes strófánál csak ez jut az eszem¬be: gyönyörű-gyönyörű versek […] csak az arra-kiszemeltek maradnak meg, az igazán- költők; az annak-születettek, avagy azzá-lettek: a felkent poéták, e ritka-kevesek közé tartozik ő is…”

Fáy Ferenc Pécelen született, részben ez magyarázza, miért vállalta szülőfaluja versgyűjteményének kiadását. A teljes magyarázat azonban az, hogy egy péceli civil szervezet, a Karsai Zsigmond Baráti Társaság és annak vezetője, a kötet szerkesztője felismerte a költő lokális értékeken messze túlmutató jelentőségét, s kezdeményezésüket támogatta a város polgármestere Szöllősi Ferenc Attila, s önkormányzata is.
A Fáy-család, s annak péceli ága is sok kiváló embert adott hazánknak.

Fáy Ferenc világlátását a családi hagyományok és a péceli környezet alapozta és formálta. A péceli elemi iskola után a budapesti, majd az aszódi evangélikus gimnáziumokba járt, végül a bonyhádi Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett. A Ludovika Akadémia elvégzése után kiképzőtiszt lett, majd a frontszolgálat és a franciaországi hadifogolytábor következett. Így aztán hazatérése után mindvégig gyanakvással kísérte működését a kialakulóban lévő új rezsim. Házassága révén kapcsolatba került egy későbbi pártvezető családjával, s ez a család mindent megtett elválasztásukért. Ezért került az államvédelmi hatóság figyelmének fókuszába is, s többszöri vizsgálat és internálás után ezért kényszerült emigrációba. Olaszországban nősült másodszor, feleségétől, a német Mitschke Teréztől öt gyermeke született. 1951-től Kanadában élt, sokáig nagy szegénységben, a munkanélküliség után volt dohánytörő, favágó, végül egy torontói iskolaszék alkalmazottja.

Az emigráns irodalmi körök fölfedezik költői tehetségét, s sorra jelennek meg verseskötetei: Jeremiás siralmai (1956); Az írást egyszer megtalálják (1959); Törlesztő ének (1963); Magamsirató (1967); Áradás (1972); Kövületek (1977) és végül 1881-ben, halála évében Összegyűjtött versei, melynek második kiadása a most megjelent kötet.

A hazai viszonyok enyhültével itthon is meg-megjelennek versei a Vigíliában és néhány más sajtóorgánumban. Munkásságát többek között Határ Győző és Gyöngyös Imre méltatta, 1973-ban Sík Sándor-díjban részesült. 1990 után Magyarországon a „Hazátlanul” című antológiában jelentek meg válogatott versei (Kráter Kiadó). 2006-ban 15 verséhez Dinnyés József daltulajdonos írt dallamot és "Mondjátok el" címmel egy CD-lemezen adta ki azt.
A mostani második kiadás mindenben egyezik az eredeti 1981-es torontói versgyűjteménnyel, csupán Szakolczay Lajos tanulmányával, továbbá a szerkesztő, illetve Pécel polgármesterének utószavával bővült. Fáy Ferenc korai versciklusa, melynek maga adta az Évák címet, nem került be a kanadai kiadásba, így a mostaniban sem szerepel.  Ezeket a verseket 1946-1948 között írta első feleségéhez és tőle született kislányához, s 2015-ben külön kötetbe gyűjtve jelentek meg: Fáy Ferenc Évák; Szerelmi dalciklus címmel (Pannonia Könyvek, sajtó alá rendezte: Szigeti Jenő).

Befejezésül a szerkesztő, Heltai Miklós utószavából idézünk:

„Fáy Ferenc költő. A költő itt nem értelmező, hanem állítmány. Költő, aki felindulásában világgá kiáltja: nagyon fáj, nagyon szép, nagyon hiányzik, odatartozom mindörökké. Olvasom, olvassuk, és már nekem is fáj, neked is, nekünk is szép, nekünk is hiányzik, mi is odatartozunk, mind együvé tartozunk: parasztok, vonathoz siető irodisták, tanárok, munkába tört gépkezelők, gyönyörűket írók Pesten és Torontóban, megalázottak, megnyomorítottak, halálba hurcoltak, önfeledten hintázók és snapszlizók, mind, mind.   A mi édesanyánkról, édesapánkról, nagyanyánkról, a mi béna kisfiunkról, szavunkat nem értő feleségünkről, gyermekeinkről, a mi szülőfalunk iránti örök szerelmünkről, a mi megcsonkított, kifosztott, cserbenhagyott hazánkról, a mi kincseinkről, Aranyunkról, Petőfinkről, Aradunkról szól immár az ének.

Fáy Ferenc magyar költő. Nincsenek verstani, ritmikai, jelentéstani problémái. Képei vannak, látomásai, költői világa, szavakba öntve. Színe van a nyárnak, ősznek, télnek, formái a lányoknak, férfiaknak, gyermekeknek, madaraknak, békáknak, hangjai az örömnek-bánatnak, illata a születésnek, sőt az elmúlásnak szaga is.

Fáy Ferenc Pécel költője. Ahogyan Petőfi a Kiskunsághoz, Arany Nagyszalontához, Ady az Érmellékhez tartozónak vallotta magát mindig és mindenkor, úgy vallja magát pécelinek Fáy Ferenc, s ha náluk talán még gyakrabban és még magasabb hőfokon vall, azt is értjük, hisz verseiben Pécel magasztosul hazává. Hazává: későn ébredt szociális felelősségünkké, a szegény emberek sziklát őrlő robotjává, a szolgálatban élő-elmúló nagyanyánk példájává.

Ez a mi hazánk: az Ipartestület és Önkéntes Tűzoltóság bálja, a körhintán boldogan visongó lányok, a szénát villázó bársonybarna asszonyok, a Várhegy, a Sukoró, Locsod, a Rákos, a körtefánk, amiről ellátni a téglagyárig, Csabáig, Isaszegig.

Örülök, hogy elolvashattam Fáy Ferenc minden versét s megismerhettem Fáy Ferenc költői világát. Örülök, hogy segíthettem abban, hogy verseit szélesebb körben megismerhessék végre idehaza is, Pécelen is. […] S remélem, azzal, hogy szülőfaluja törlesztette a magyar irodalmi könyvkiadás vele szembeni adósságát, Fáy Ferenc végre és véglegesen hazatalál Magyarországra és szeretett Pécelére.

Köszönetet mondok Dr. Fáy Veronika, igazgató főorvosnak, a költő unokahúgának, aki rendelkezésemre bocsátotta Fáy Ferenc 1981-ben Torontóban kiadott Összegyűjtött verseit, s minden módon segítette munkámat.”

Pécelen az Erika Galéria/Könyvesboltban, Budapesten az Anima könyvesboltokban 2015. december végétől kapható!