Kiskorom óta érdekel a csillagok titokzatos világa. Sokszor fürkésztem az eget szabad szemmel és kisebb-nagyobb távcsövekkel, csillagász szakkörre jártam és a Planetárium előadásait látogattam. Mostanában nem sok időm jut erre a hobbira, de mindig elolvasom az érdekesebb cikkeket a csillagászat világából.

Ezért is örültem annak, amikor egyik este kutyasétáltatás közben a tudomásomra jutott, hogy van Pécelen egy (sőt kettő!) olyan ember, aki elég komolyan foglalkozik a távoli bolygók és csillagok kutatásával sikeresen, nemzetközileg is elismert szinten.

Egy kellemes tavaszi estén ültünk le beszélgetni Sári Pállal egy jó pohár bor mellett. 

Palit a gépészmérnököt, Dr. Bakos Gáspár csillagászt, Papp István elektromérnököt és Lázár József szoftverfejlesztőt a 90-es évek végén hozta össze a csillagos égbolt szeretete. Még amatőr csillagászként találkoztak a Magyar Csillagászat Egyesület mátrai észlelő táborában. A princetoni egyetem professzorának - az azóta sajnos Elhunyt - Bohdan Paczynski bátorításával és anyagi támogatásával készítették el az első saját fejlesztésű műszerüket. A kereskedelmi forgalomban is kapható teleobjektíven és a CCD kamerán kívül minden magyar volt benne: a mechanika, az elektronika és a szoftver is. 

A csapat a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásával kezdett foglalkozni: elindították a ma már világhírű HAT-projektet (Hungarian Automated Telescope – Magyar Automata Távcső). Ennek keretében a világ 6 helyszínén kutatják távcsöveik az égboltot. Az első autómata távcsövüket Arizonában telepítették 2001 ben.) Ezt követően Izraelben és Hawaii-on telepítették a HAT rendszert, majd 2009-ben a HAT-South program keretében a déli féltekén állították szolgálatba távcsöveiket Ausztráliában, Namíbiában és Chile-ben. Az újonnan telepített rendszer egy új generációt képvisel: nagyobb optikával, kiegészült meteorológiai állomással és megbízhatóbb számítógéppel látták el a távcsöveket.

Az eget kémlelő távcsövek teljesen automatikusan működnek. A telepítésükhöz csupán elektromos hálózatra és internetre van szükség, valamint egy olyan zárt helyre, kuckóra, ahová a számítógépet el lehet helyezni. Márpedig ezek a körülmények adottak az említett megfigyelőállomások területén, hiszen ugyanitt más országok, más kutatócsoportok is működtetik berendezéseiket.

De mit is kerestek?! – tettem fel a kérdést izgatottan. 

Exobolygókat és ezek közül is a tranzit típusúakat. Ma idáig 79-et ismerünk belőlük és ebből 15-öt a HAT-net távcsöveink segítségével fedeztünk fel – meséli büszkén és lelkesen Pali.

Az extraszoláris bolygók, vagyis röviden exobolygók az idegen csillagok körüli bolygók. Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte. Az első megerősített felfedezéseket a 1990-es években tették, jelenleg mintegy 432 exobolygót ismerünk.

Többféle módszer van ezen égitestek felfedezésére, mi a tranzit (fedési) módszert alkalmazzuk, amelynek lényege, hogy ha egy bolygó elhalad a csillaga előtt, akkor a csillag fényességében csökkenést lehet észlelni.), ha ez az elhalványodás periódikusan megismétlődik, akkor további nagytávcsöves megfigyelések szerencsés esetben igazolhatják a bolygó létét.

A módszer lényege tehát, hogy folyamatosan felvételeket készítünk az ég egy kis szeletéről, majd a képen található csillagok fényintenzitását kielemezzük. Ez akár több tízezer fénypont is lehet egyetlen képen. Ha olyan ígéretes elhalványulást találunk, amely egy esetleges exobolygó jelenlétét mutatja, akkor további vizsgálatokat végzünk és egyre nagyobb távcsövekkel, űrteleszkópokkal megvizsgáljuk az esetet. Ezen módszer alkalmazásával sikerült mind a 15 exobolygót (HAT-P-1 b, HAT-P-2 b, HAT-P-3 b, HAT-P-4 b, HAT-P-5 b, HAT-P-6 b, HAT-P-7 b, HAT-P-8 b, HAT-P-9 b, HAT-P-10 b, HAT-P-11 b, HAT-P-12 b, HAT-P-13 b, HAT-P-13 c, HAT-P-14 b.) felfedeznünk – fűzi hozzá a házigazda. Ezzel az eredménnyel a második helyen állnak a világon a WASP projekt mögött.

Mivel napjainkban az érdeklődés középpontjában áll, hogy léteznek-e a világegyetemben a mienkhez hasonló naprendszerek, van-e föld típusú bolygó, vagy lehet-e élet ezeken, a magyar HAT-csapat kutatási eredményei is bekerültek a világsajtóba. Nemcsak a csillagászati és tudományos folyóiratok írtak róluk, hanem a The New York Times, a National Geographic, a BBC, a CNN, a Reuters is foglalkozott velük.

Természetesen a HAT-South projekt segítségével szeretnénk minél több, új exobolygót felfedezni a déli-féltekéről és a korábban telepített északi-féltekén lévő távcsöveket is lecserélni ezekre a továbbfejlesztett rendszerekre. Illetve terveink között szerepel az északi rendszerbe még egy helyre telepíteni (valahol India környékén), hogy a déli rendszerhez hasonlóan teljesen lefedjük távcsöveinkkel az égboltot.

Ha valaki szeretné mélyebben beásni magát az exobolygók világába, kezdheti a kutatást Pali weboldalán: www.fornax2002.hu, a wikipédián, vagy a HATnet hivatalos oldalán (angol nyelvű).

Tavaly Paliék ismeretterjesztő előadást tartottak a Szemerében, reméljük idén is folytatódik ez a sorozat és ott még többet hallhatunk az exobolgókról, illetve személyesen is feltehetjük kérdéseinket!

Köszönjük szépen az interjút! További sok sikert a kutatáshoz!

O.N.