Polgármester válaszol Interjú a polgármesterrel

Interjú a polgármesterrel


Az érintett terület, a Csúnya tó illetve a környező erdős terület egy erdőbirtokossági társulás tulajdona. Mindössze fél hektárnyi terület van önkormányzati tulajdonban. A Csúnya tó feletti rész szakadékszerű vízmosásokkal tarkított. Egy 2005-ben kelt, önkormányzat és a társulás közötti megállapodás szerint a társaság 2 hektárt átad az önkormányzatnak szabadidő eltöltésére alkalmas terület kialakítására. Ehhez viszont ezt a területet fel kell tölteni. Mindennek természetesen a szakhatósági előírások betartása mellett kell történnie. 2005 óta a szükséges engedélyek beszerzése folyik, az erdőbirtokossági tagoknak ugyanakkor hozzá kell járulniuk, ami miatt az eljárás húzódik, a jogerőre emelkedés még várat magára.
Tisztában vagyunk vele, hogy engedély nélküli betöltések előfordulnak, az önkormányzat azonban igyekszik elejét venni ennek a folyamatnak. Lehetőség szerint nem a lakott területeken keresztül kellene megközelíteni a terepet (Isten gödre felől). Ennek a feltöltési tevékenységnek az „áldozata” a Petőfi utca. A feltöltést végző társaságnak – aki egyébként a hulladéklerakó rekultivációját is végzi – az elvárható körültekintéssel kell eljárnia. A területen egyébként egy pihenő park kialakítását tervezzük, az ehhez szükséges építményekkel, játszótérrel.

A pecelinfo.hu-hoz is eljuttatott nyílt levél szerint egy másik utcában, a Gyár utcában viszont a Péceli Vízművek által elvégzett munka nem tűnik elfogadhatónak, mivel a szilárd útburkolatot nem állították helyre.

A Péceli Vízmű Kft-nek a testület döntése értelmében a várhegyi tároló töltővezetékcseréjét kellett elvégeznie. Ezt a feladatot a társaság elvégezte, az árkot zuzalékkal vissza is töltötte. Ezt a földet viszont ülepíteni kell, de a kényelmetlenséget természetesen elismerem. Egyébként nem a feladatra kötött szerződés szerinti határidő hosszú, egyszerűen az időjárás függvényében tudják csak befejezni a munkát. Várhatóan még idén vissza lesz aszfaltozva az utca.

Hosszas előkészítés, nem kevés lakossági energiabefektetés után elindult az Ond vezér utca aszfaltozása. A vállalkozóval kapcsolatban felmerült problémák miatt azonban nem látni az út végé? (az interjú még az Ond vezérről tartott lakossági fórum előtt készült!)

A baj nem kicsi. Az önkormányzat a vállalkozóval csak a szegélyezésre kötött szerződést, az utca lakosságának korábban felajánlott hozzájárulásunk értékében. Ez a része a kivitelezésnek megtörtént. A fennmaradó munkák azonban jól láthatóan elmaradtak. Álláspontom szerint az utca aszfaltozását be kell fejezni, mert a jelenlegi helyzetben csak folyamatosan romlik az állapota. Elkészítettünk egy megoldási javaslatot, amit holnap részletesen ismertetünk a lakókkal. A terv lényege, hogy az önkormányzat előzetesen megfinanszírozza a beruházást, és a lakóknak csak a beruházás tényleges befejezése után kell, kamatmentesen visszafizetnie a fennmaradó költségeket. A részletekről a holnapi fórumon fogunk beszélgetni.

Szeptemberben volt egy éve, hogy átadták az M0-ás Keleti szektorát. Milyen változásokat eredményezett Pécel számára a infrastrukturális fejlesztés?

Kétségtelenül lerövidültek a távolságok. Ez tény. A főváros bizonyos pontjaira most lényegesen gyorsabban lehet például eljutni. Az is tény, hogy városunkból kiszorultak a nagytestű járművk, amivel párhuzamosan meg is szüntek a panaszbejelentések például a házak megrepedéséről. Nem csekély mértékben tapasztalható ugyanakkor zajhatás, amivel persze számoltunk. Több eleme van a kialakult zajhatásnak, ami az M0 néhány szakaszán meglehetősen kellemetlenül érinti a lakókat. Egyrészt a technológia, amivel az utat építették nem a legcsendesebb megoldás, a beton-gumi kapcsolat – erről persze a mérnökök tudnak pontos tájékoztatást adni – valamiért nagyobb zajkibocsátással jár. A hajnali párában ez a hatás felerősödik. Vannak ugyan zajvédő falak, de néhol a növényzetre támaszkodtak a kivitelezők – a fák pedig még nem nőttek meg. A kritizálók szerint a zajvédő falak sem elegek. Mindezek miatt rendezték meg egyébként idén a Zajgyűlést, ahol a város is képviseltette magát. Van például olyan ingatlan a XVII. Kerületben, amelyik alig 100 méterre van az autóúttól. Vannak olyan szakaszok, ahol a domborzati viszonyokat igyekeztek zajcsökkentőként használni, de van ahol ez nem sikerült. Például a maglódi és péceli lehajtó között sem. A Kelő környékén pedig nincs mindenhol zajvédő fal, és ahol van az is alacsony. A XVII. Kerület felé eső oldalon egyébként még kellemetlenebb a zajhatás, mint Pécel felé. Nagytarcsánál már egyáltalán nincs zajvédő fal. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztős Zrt-t már kérték, kértük, hogy tegyenek intézkedéseket, de eddig még nem érkezett válasz.

Az M0-ással összefügésben a híradásokban legtöbbször az élénkülő beruházások, ingatlanpaci befektetések jelentek meg. Pécelen milyen előnnyökkel járt az autóút ezen szakaszának megépítése?

Egy korábbi interjúban már említettem, hogy mi egy örökséget kaptunk. Ezt a fiatalokkal építjük tovább. Nem rendelkezünk olyan önkormányzati területekkel amik jó ipari vagy kereskedelmi területek lennének, mint például Maglód, Nagytarcsa vagy Ecser. A maglódi nagy beruházás ugyanakkor determináció a környező településeknek, hiszen más hasonló beruházás nem valószínű, hogy pont Pécelen fog megvalósulni. Az autóúttal párhuzamosan futó telkek magántulajdonban vannak, az önkormányzat igyekszik ugyan koordinálni a tulajdonsokat, de a 100-as nagyságrendű tulajdonosszám mellett ez nem egyszerű.



Őszintén szólva kicsit megmagyarázhatatlan, hogy Pécel miért marad ki. Az M0 mellett húzódó magánterület két nagyobb, összefűggő területre bontható. Az egyik már gazdasági, kereskedelmi övezet minősítéssel bír, de még külterület. Sajnos most még érdeklődés sincs, de a tulajdonosi igények is nagyok. Persze a válság is közbejött, de várjuk a befektetőket, hirdetjük a területeket.

Mitől várhat a város gazdasági növekedést?

A Pécel Expo hasznos és új kezdeményezés. Jó, mert összehozza a helyi vállalkozásokat. A cégek közelebb kerülnek egymáshoz az önkormányzathoz és az itt élő lakossághoz. A péceli vállalkozások azonban hosszú távon nem oldják meg a város problémáit, el vannak foglalva a saját problémáikkal a válság közepette. Gazdasági növekedés csak úgy lehetne, ha idetelepülne egy nagy vállalkozás. A fő probléma, hogy nincs egybefüggő és ílymódon gazdaságilag hasznosítható terület. Csak magánszemélyekkel kooperálva lehet eredményeket elérni. Jelenleg nincs is lehetőség nagyobb volumenű beruházásra. Úgy gondolom, hogy más irányba kell gondolkodni. Például a termálfürdő, a turisztikai fejlesztések hozhatnak eredményeket az idegenforgalmi adón keresztül. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy folyamatban van a 29 hektáros magyar laktanya visszaigénylése is, ami további lehetőséget kínál.

A lakosság számának növekedése szintén gyarapíthatja az önkormányzat adóbevételeit.

Ez valóban lehet egy elméleti lehetőség, ha a város adóbevételeinek szerkezetét nézzük. A Csatári 1 és 2, a Levendulás, a Dán terület, a Termál területen folyamatos a fejlesztés. Készítettünk felméréseket és közel 1500 lakás megépítése várható a közeljövőben, megközelítőleg 3000 személy letelepülésével kell számolni. A 20.000-es lakosságszám egy ekkora városban azonban már egy kritikus határ lenne, ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. Egyébként terület sem nagyon van már az ilyen típusú fejlesztésekhez. A lakosságszám ilyen mértékű növekedés az adók oldaláról természetesen jelentős bevételhez juttatja a várost a közeljövőben, de ehhez kiadások is párosulnak: infrastrukturális fejlesztések, közintézmények bővítése stb. Összességében az egyenleg alig pozitív ebből a szempontból.
pécelinfo.hu  hírek
Ma 2017. Július 21., Péntek, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.
facebook pécelinfo twitter pécelinfo Kövesd a pécelinfo-t a facebookon,  a twitteren és az ask.fm-en!